Véget ért az EU-csúcs, nem járt sikerrel Orbánék kezdeményezése
Az uniós csúcstalálkozó második napján hosszú vitát folytattak az állam- és kormányfők a migrációról és elköszöntek a svéd miniszterelnöktől, valamint a német kancellártól.
Az uniós csúcstalálkozó második napján hosszú vitát folytattak az állam- és kormányfők a migrációról és elköszöntek a svéd miniszterelnöktől, valamint a német kancellártól.
Többek között a migrációról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójuk második napján. Csütörtökön a jogállamiság, a Covid-helyzet és az energiaárak szerepeltek napirenden.
Az EU sokáig fogatlan oroszlánnak számított, mert nem tudott mit kezdeni a lengyel jogállami gondokkal, ám Varsó most bajban van, írja elemzésében a Politico.
Kedden folytatott maratoni vitát a lengyel alkotmánybíróság uniós jogot érintő döntéséről az Európai Parlament, most pedig már meg is szavazták állásfoglalásukat: a lengyel alkotmánybíróság illegitim, ezért nem értelmezheti a lengyel alkotmányt.
Jogállamiságról, migrációról és energiaáraktól tárgyalnak ma az uniós állam- és kormányfők. Az első ütésváltásokon már túl vagyunk.
Bár a napirenden eredetileg nem szerepelt és a záródokumentum első tervezetében sem említik, a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós állam- és kormányfői csúcs legfontosabb, vagy inkább legérzékenyebb témája valószínűleg a lengyel alkotmányíróság közösségi jogot érintő döntése, illetve úgy általában és ismét a jogállamiság lesz. Kiderült az is, hogy Semjén Zsolt révén a magyar kormány továbbra is részt vesz az Európai Néppárt legfelsőbb szintű egyeztetésén.
Közép-Európában veszély fenyegeti az alkotmányosságot és a jogállamot, az unió pedig meghasonlik. Erre figyelmeztet az idén 236 éves The Times.
Az EP-képviselőt nagy többséggel választották újra.
Ismét Lengyelországról volt szó az Európai Parlamentben, most annak kapcsán, hogy a lengyel alkotmánybíróság egy éve hozta meg azt a döntését, amelynek alapján az abortusz gyakorlatilag lehetetlenné vált az országban.
A döntés oka, hogy a januártól érvényes jogállamisági rendeletet még mindig nem alkalmazza az Európai Bizottság.
A koronavírus-világjárvány leküzdéséhez elengedhetetlen, hogy a vakcinák a világ minden pontjára eljussanak – írja véleménycikkében Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagja és Jutta Urpilainen nemzetközi partnerségekért felelős biztos.
Több mint hatvanan szóltak hozzá a lengyel jogállamiságról szóló vitához az Európai Parlament plenáris ülésén, amely az eredetileg tervezett három óra helyett több mint négy és fél óráig tartott. A téma azt követően került fel sürgősséggel a napirendre, hogy a lengyel alkotmánybíróság kimondta, bizonyos esetekben a lengyel jog megelőzi az uniós jogot, vagyis nem lehet feltétel nélkül elfogadni a közösségi jog elsőbbségét. A vitában a hozzászólók kisebb része azt mondta, hogy hagyják békén a lengyeleket, nagyobb része pedig szankciókat követelt.
Meghallgattuk az EU külügyminiszteri találkozója kapcsán a külügyi főképviselő és a magyar tárcavezető beszámolóját. Úgy tűnik, Josep Borrell és Szijjártó Péter nem ugyanabban a teremben ült.
Miközben az EU a legnagyobb vakcinaexportőr.
Az igazságügyért felelős biztos kész tényként kezeli, hogy indul az eljárás. Ezen a héten komoly politikai vita várható ebben a témában, a tagállami vezetők ismét egy feszült csúcstalálkozó elé néznek.
Putyin elnök rájött, hogy az EU és a világ komolyan gondolja a szén-dioxid-mentes energiatermelést, ezért háborút indított, hogy lefékezze az átállást, mondja a német Spiegelnek Mihail Kruticsin orosz energiaipari szakértő.
A leköszönő kancellár Angela Merkel szerint mielőtt az uniós forrásokat befagyasztanák Magyarország és Lengyelország felé, előbb le kell ülni a két országgal tárgyalni.
180 francia halász még mindig az engedélyre vár, hogy azokban a brit vizekben halászhasson, ahol az ősei. A BBC őket kérdezte arról, mihez kezdenek most amikor veszélybe került a megélhetésük?
Nemzetközi gyermekvédő szervezetek egyöntetűen elítélik a magyar és a lengyel kormány lépését, amelyekkel szerintük kárt okoznak a gyerekeknek, miközben azt állítják, hogy megvédik őket.
Az uniós jog elsőbbségét vonta kétségbe, és ezzel az EU egyik alapelvét támadja Lengyelország, amelyet Brüsszel a pénzcsapok elzárásával próbál a jogállami normák betartására szorítani.